(folyt.)

még a találkozásukat, vagy a kapcsolatuk leírását odapasszírozni, mégis jó lett volna, ha egy kicsit jobban átlátjuk a kapcsolatukat, mert így elsőre nem tűntek épp egy nyerő párosnak. Úgy tűnt, a fiút inkább fárasztja a lány kifakadása, a nyugodt magatartása pedig egykedvűséget, érdektelenséget sugallt inkább. Persze a végén próbálja kimutatni mennyire hiányzott neki a lány, de mégis. A barátait részesíti előnyben. Távolság van Briannah és Tim között, ahol pedig a barátok foglalnak helyet, és a pár közelségét az sem igazán sugallta, hogy a lány két kezén meg tudta számolni, hányszor volt a fiú lakásán. Jó, hogy az érzelmekre mentél rá a történetben, de az én ízlésem szerint nem lett eléggé kifejtve a dolog, és így, hogy a lényegi cselekmény is kevés volt, kevésbé tetszett a történet.

Stílus és helyesírás: 8 pont

Jó volt a stílusod, de kicsit sokat ismételgetted Briannah nevét.

Összességében: 7 pont

Jó volt az alapötlet, de nem tudtál igazán megragadni a történettel, hiába nem volt rossz az, amit írtál.

Nelli, bíró és Kritika Klubtag (A Merengő Fórumon megtalálsz minket.)

Szia!

A megadott szituáció beépítése: 8 pont

Jó témát választottál, hisz sokan szenvednek az elhanyagoltság miatt. A történet elején igazából csak a lány dühös - emiatt, a jelleméből fakadóan, a szerelméért, és mert a fiú olyan higgadtan kezelte a lány hisztijét, érthető, hogy végül kibékültek.

A szereplők beépítése: 8 pont

Tim szépen megfelelt a követelményeknek. Fontos szerepet kapott a barátaihoz fűződő szoros kapcsolata, az, hogy mindent megtenne értük jól kirajzolódott abban, hogy képes a szerelme elé helyezni őket, ha kell. Hm, bár megjegyzem, szerintem a három barát igenis soknak számít, egyáltalán nem kevésnek, főleg, ha igaziak, akik sokat jelentenek a számára, és nem csak holni haverok, ismerősök. :) Igaz, az, hogy „néhány barátja van” azt jelenti, hogy több is van… de az jelenthet kettőt is. De ez csak kukacoskodás a részemről. :) A racionalista gondolkodása is érezhető volt, amikor higgadtan elmagyarázta a barátnőjének, hogy miért is nem találkozhattak.

Briannah megformálása kicsit kevésbé tetszett. A munkakeresése és a gyér, szinte a semmivel egyenlő társasági életét jól belefontad a történetbe, és végül is nebáncsvirág lett… de nem eléggé. Mármint persze kiborult a barátja miatt, és alapvetően próbáltad gyengének mutatni, de nem sikerült olyan igazi visszahúzódó, gyenge nebáncsvirágot alkotnod a személyében. Inkább találtam hisztisnek (még ha jogosan is), bár tudom, ez felírható a gyengeség számlájára, mint ahogy az is, hogy végül megbocsátott a barátjának.

A cselekmény és a háttér megteremtése: 7 pont

Briannah sérelmei állnak a középpontban, és mivel kiborult, nem éppen egy jobb pillanatában nyerünk bepillantást a kapcsolatukba Timmel, éppen ezért nekem nem igazán volt szimpatikus a srác, olyanok voltak ketten, mint egy hisztis kisgyerek, akinek van igazság a szavaiban, és egy lassan türelmét vesztő óvóbácsi, aki nem akarván elfogadni a kicsi érvelését, a maga – szintén – logikus magyarázatát próbálja hangsúlyozni, hogy a másik is megértse. Voltaképp mindkettejüknek igaza volt, mégis mintha Tim nyert volna, s habár a lány pillanatnyilag megbocsátott neki, ez az állapot nem lehet tartós, mert nem beszélték át olyan komolysággal a soha meg nem szűnő problémát, mint ahogy kellett volna. Tim inkább kibújt a veszekedés alól azzal, hogy élvezzék ki azt a kis időt, amíg együtt vannak. Éppen ezért lezáratlan maradt a történet, mert érezni, hogy elő fog még jönni ez a vita, efelé mutatnak Briannah gondolatai, ahogy már a szakításon gondolkodott. A történetnek rögtön a közepébe csapsz, és a lány sértettségét mutatod, és habár lehet, hogy nem lett volna szerencsés az elejére még a találko

3. A cselekmény és a háttér megteremtése: 8 pont

Egy teljesen hétköznapi eseményt ragadtál meg, de talán pont ezért, hitelesen tudtad visszaadni.
Már a cím is árulkodó volt, és valóban, egy stresszes, nyomasztó szituációt vázoltál fel nekünk, ahol a főszereplő kezdi feladni. Nemcsak a karriere és a családi élete áll romokban, de a rút valóság a szerelmi életét is alaposan megnyomorítja, ő pedig elég rosszul viseli.
Briannah tépelődéseit mindenképp meg lehet érteni, de egyszer kíváncsi lennék egy fordított szemszögre is. Mindenesetre, ez egy elég gyakori, összetett helyzet, mégsem mondanám sablonosnak, mert sokféle kimenetele lehet – minden a résztvevők hozzáállásán múlik. Az ő esetükben, ha a lánynak sikerül munkát szereznie, akkor látok rációt a közös jövőjükre, mert Briannah nem elég erős ahhoz, hogy kitörjön, és könnyen meggyőzhető.  Hogy boldogok lesznek-e, az megint más kérdés. Mintha már rég túl lennének azon a ponton.
Az időre majd egy kicsit jobban figyelj oda, mert ha kint lehangoló szürkeség uralkodik, de néhány óra van csupán reggelig, mégis reméli, hogy egy munkaadó hívná, viszont estére már fájt a feje, akkor ez nincs teljesen összhangban. Az úgy reális, ha már besötétedett, de még este van, amikor Tim hívja, és ezek után nehezen alszik el; de egy munkáltató sosem hívná hajnalban, amire a néhány óra engedett következtetni.
Amit már tényleg túlzásnak éreztem, az Tim kétórás késése volt az egyik randijuk alkalmával, és hogy a lány még ezért sem nyafogott. Egy ekkora késésre nincs mentség, ez a legnagyobb fokú tiszteletlenség, bárkiről legyen is szó.
Jó és jelentőségteljes fogás lehetett volna, ha megnevezed azt a bizonyos filmet, amit Briannah a hipermarketben vett, mivel ramaty lelkiállapotban volt, és ismét visszatértél a DVD-re, amikor Tim megjelent.
 
4. Stílus és helyesírás: 8 pont

Tetszett, ahogy felépítetted, és ahogy kivesézted, hogy Briannah jelenleg min megy keresztül. Nem éreztem, hogy kapkodnál, és kellő hangsúlyt fektettél mindenre.
Helyenként már soknak éreztem a „…”-ot, illetve, ha egyértelműen új mondatot kezdesz, inkább használj utána nagybetűt. A szóismétlésekkel is vigyázz, mert egy olyan történetnél, ahol nem fejkapkodós a cselekmény, hanem az érzések és a gondolatok kifejtésére törekszel, sokkal feltűnőbb. Ilyenek voltak például a lány, a tényleg és a Briannah szavak. Keress szinonimákat, a szereplőknél pedig fontold meg, hogy épp valóban szükség van-e arra, hogy tisztázd, ezt most ki mondja, vagy ki cselekszik.
Egyébként, az tetszett, hogy a párbeszédeknél hozzáfűzted, hogyan mondta az adott karakter, mert ez segített jobban beleélni magam.

5. Összességében: 9 pont

Összefoglalva, szerintem ez egy jól sikerült novella lett, ami sajnos nem is egy ritka problémát feszeget. Örültem, hogy nem estél drámai túlzásokba, hanem megmaradtál az élethű ábrázolásnál.

További sok sikert, és köszönöm, hogy olvashattam!

Tit (bíró)
 

Kedves Író!

1. A megadott szituáció beépítése: 10 pont

A konfliktus egyértelmű, szépen alátámasztott, és szinte végig kézzel fogható a szűnni nem akaró feszültség. A végén könnyen ment a békülés, s ez tulajdonképpen már ott eldőlt, amikor a hipermarketben Briannah nem állt a sarkára. Ez viszont a gyenge jelleméből adódik, így elhittem, hogy egy kisebb huzavona után megbocsátott Timnek.

2. A szereplők beépítése: 10 pont

Tulajdonképpen mindent beépítettél, ami adott volt, s mivel Briannah állt a reflektorfényben, evidens, hogy róla többet tudtunk meg. Tetszett, hogy nem hagytad figyelmen kívül a családja reakcióját arra vonatkozólag, hogy nem vették fel az egyetemre, és hogy egyelőre nem sikerült állást szereznie.
Az is egyértelmű, hogy mivel az ő szemszögéből láttuk a párkapcsolatát, Tim megítélésében nagy mértékben befolyásolt minket. Sosem ismertük meg a másik oldalt, ezért a fiúnak az engesztelésnél se sikerült pozitív benyomást tennie rám. Pláne, a korábbi „És töröld meg az arcod, már így is túl sokan néznek minket” megszólalása után. Tény, hogy ez ékes bizonyítéka volt a racionalitásának, de pár vigasztaló szóba ő sem halt volna bele.