A Jupiter Európája (A Jupiter bolygó Európa nevű holdja)

Ez a csodálatos helyszín nemcsak bolygón kívülisége miatt egyedi, hanem az összes közül ezzel küzdöttem a legtöbbet. Eleve úgy kezdődött, hogy a listámon sem szerepelt, a már korábban kiválasztott nyilvános WC-t ütötte ki a nyeregből, amit utólag egyáltalán nem bánok. Egyébként a résztvevőkkel folytatott fórumos diskurzus alapján döntöttem a csere mellett, és színesítettem a palettát ezzel a sci-fis helyszínnel.

Ami szintén az egyéni harcomhoz tartozik, hogy eredetileg három héttel ezelőttre szántam ezt a cikket, de akkor előrehoztam a várat, mivel a témába vágó film csak az utána következő alkalomra jött ki. Végül arra az alkalomra ettől függetlenül semmit sem sikerült megírnom. A múlt hétre pedig szintén cseréltem, mert nem tudtam benne elmélyedni, és gondoltam, hogy különlegesebb, mint a hajókabin, ezért jobb zárás. Szóval rögös volt az út, de végül sikerült megtennem, és ezúttal itt vagyok, Jupiter Európájával.

Európa igazából a külföldi neve, magyarul Európénak nevezik, gondolom azért, hogy egyértelmű legyen, nem a földrészről van szó (angolul éppen fordítva van, és az utóbbit hívják Europe-nak). Én mégis az Európa megnevezést használtam, mert névegyezés hangulatosabbá teszi. Részben ezért is tetszett meg ez a távoli hold, mert ugyanúgy nevezték el, mint az otthonomul szolgáló kontinenst, még ha ez őseink fantáziátlanságának egy ékes bizonyítéka. Ugyan ez csak a 20. század közepén terjedt el, egészen addig a még kevésbé kreatív Jupiter II nevet viselte.

Amit még tudni érdemes róla, hogy a gázbolygó negyedik legnagyobb holdja, és olyan fényes, hogy már 1610-ben Galileo Galilei felfedezte a mai viszonylatban nagyon egyszerűnek számító távcsövével. A felszínét jégpáncél borítja, a maximális hőmérséklete pedig mindössze a −160 °C-ot érheti el. Mostanában eléggé népszerű, mert a tudósok a jég alatt vizet sejtenek, és ahol víz van, ott már élet is előfordulhat, annál is inkább, hogy a mi óceánjaink mélyén is felfedeztek már olyan életformákat, amik szó szerint, akár a jég hátán is megélnek (vagy éppen a jeges víz fenekén). Elég ezekből kiindulnunk, az Európa nagyon izgalmas helyszín lehet.

Ennek bizonyítására ma mindössze egyetlen példát hoztam, de az önmagáért beszél. Ez pedig a Europa Report című film, aminek magyar címe egyelőre nincsen, de szó szerint fordítva Európa jelentés. Arról szól, hogy egy hat űrhajósból álló csoport küldetésre indul a Jupiter holdra, melynek keretében elsősorban idegen életformát keresnek. Bár a film a legvégéig misztikus marad, az eleje számomra inkább kusza és unalmas volt, de reménykedtem benne, hogy a végére összeáll a kép. Ez megtörtént, ennek ellenére továbbra sem állítom, hogy szenzációsan izgalmasnak találtam, de voltak benne kiemelkedő részek. Az nagyon tetszett, hogy az egész hátborzongatóan realisztikus volt. Ám elsősorban azért választottam, mert ez a hold nem csupán egy Földön kívüli helyszín, hanem a határaink kiterjesztését jelképezi, továbbá egy lehetőséget, hogy a Naprendszerünkön belül bármilyen idegen életformát találjunk, ez egyszerre hihetetlen és ijesztő. A film olyan távlatokba repít el minket, ami egyelőre elképzelhetetlen számunkra, de a nem túl távoli jövőben valóra is válhat. Nagy lelkierőről árulkodik az asztronauták részéről, hogy már maga az út is csaknem két év, és ott sem szállhattak ki szívni egy kis friss levegőt, tehát ennyi időt eltölteni egy űrhajón ugyanannak a néhány embernek a társaságában nem kis teljesítmény. Bár kezdetben összeköttetésben állnak a Földdel, ez nem sokkal később megszakad, így teljesen magukra maradnak a világűrben. És ha ez önmagában nem lenne elég, a helyzet még tovább nehezedik, de mivel egy új filmről van szó, nem szeretném olyan szinten feltárni a cselekményt, mint eddig, legyen elég annyi, hogy embert próbáló feladatokkal kell szembenézniük.

Azonban ez is csak egy megközelítése a helyszínnek, ami nekem megtetszett. Azért, mert realisztikus, drámai, de nem csöpögős, és végül, de nem utolsó sorban misztikus, éppen annyira, amennyire a Jupiter jeges kísérője. Én ilyennek képzelem az Európát, ezenkívül egy lehetőségnek, a jövő lehetőségének határaink kiterjesztésére. Már az előző helyszínnél is olyan példát hoztam, ami az otthontól való elszakadáshoz kapcsolódott, ez itt sincsen másképp. Csakhogy ez még azon is továbblép, hiszen nem csak egy új világot fedezünk fel vele, hanem egy teljesen ismeretlent. A Jupiter Európája valami új, valami több. Egyszerre jelenik meg benne a kíváncsiság és annak tettre váltása, a felfedezés. Amikor annyira vágyunk valaminek a megismerésére, hogy a félelmünkön is túllépve, felvállalva bármilyen kockázatot, útnak indulunk felé.