Kedves szerző!

Összevetve az összes többi történettel a tiedet, íme a pontjaim:

1 3 pont Nem éreztem benne semmilyen konfliktust. Elvégre csak sejtették az érzelmeiket egymás iránt, ez magába viszont nem elég.

2 5 pont Számomra kissé kidolgozatlanok maradtak. Nem láttuk a fiúnak azt az oldalát például, ami robban. Vagy egyértelműen az se derült ki, hogy mennyire érzékeny típus. Klárát igazán be se mutattad. Nem is nagyon mondott semmit, ezért az se derült ki, hogy mennyire nyers. Abszolút nem éreztem annak. Inkább csak magának valónak.

3 5 pont Ezt is elkapkodottnak látom. A fiú elmegy, hogy megmondja az érzelmeit, de nem építetted fel az egész szerelmi viszonyt. Nem éreztem a szereplők közt pattogó feszültséget. Nem adtál bepillantást a kezdetekbe, hogyan is alakult úgy a helyzet, ahogy. Aztán a végén szintén ugyanezt éreztem. Túl gyors, hitetlen.

4 6 pont A történeted olvastatja magát, de sok a szóismétlésed, és ez zavaró. De ezen persze lehet segíteni, nagyobb lenne a gond, ha akadozva írnál. Ezt egy kis odafigyeléssel meg tudod oldani.

5 5 pont A történeted pont középen helyezkedik el. Egyelőre azt mondom róla, hogy átlagos. Kicsit többet kellett volna mutatnod a szereplőidből, hogy bele tudja magát képzelni az olvasó az adott szituációba. De lehet az is, hogy csak időhiány volt az oka.

Stílus, helyesírás: gördülékenyen írsz, de sajnos sok volt a pontatlanság és a figyelmetlenség. Voltak kifejezéseid (pl. a „vastag dokumentum”), ahol elbizonytalankodtam, létezik-e ilyesmi, máshol azonban minden kétséget kizáróan hibákkal van dolgunk, és ezt nagyon sajnálom, mert egyébként a stílusodban van valami… ami egészen bíztató a jövőre nézvést^^ Javaslom, bétáztasd le (vagy még egyszer, ha egyszer már megtetted volna), és keress olyan valakit, aki nem csak a helyesíráson fut át, de megcibálja a stílusodat is, ha kell.

Elvesztetted az alanyt itt: „- Szia, Ákos! Csak nem mész el? – lépett hozzá közelebb, közben szorosan mellkasához szorította a karjaiban tartott mappát.” Mivel előtte Ákos volt az alany, és semmi sem utal rá, hogy már nem ő az. És ez… az igazat megvallva végig így meg a párbeszédek alatt.

„- Én – zavartan sütötte le az arcát, az a magabiztosság, amit az egyetemre elindulva érzett, semmivé foszlott, helyére bizonytalanság költözött. – Írtam néhány kritikát.

- Kíváncsian várom – arcán halvány mosoly jelent meg, de csak az ajka volt vidám, szemei nem.”

vagy:

„- Keresem a változást – felelte a férfi.

- Öregebb lettem három évvel – Ajkán szelíd mosoly játszott.” – ez esetben a nagybetű használatát sem értem: akkor kellene egy pont.

Semmi sem utal arra, hogy nem lett skizofrén, és nem önmagával beszél a fiú. Csak kitalálni tudjuk – de kérlek, ne várd el az olvasóidtól, hogy megfejtsék a történetedet, akkor sem, ha ez a megoldás logikusnak tűnik is: a szóismétlések elkerülése nem jelentheti az alanyok elvesztését is.

Itt meg… hát nem is tudom, mi történt: „– Miért adod most ide? – értetlenkedett, hisz én teljesítettem akkor másként a feladatot.”

„Kiadott kritikagyűjteményének egyik cikkét is versfüzérének szentelte.” megint egy alanyvesztés: olyan, mintha mindkettő (a gyűjtemény és a vers is) a nőé volna.

Rengeteg vessző: „Nem, a régi iskolájában volt, ahova, alig három évvel az alapképzéses diplomája megszerzése után, visszatért.” Az első két vesszőn kívül szerintem a többi felesleges.

5 pont.

Összesen: 5 pont. 

Köszönöm, hogy olvashattam. Kívánom, hogy a jövőben nagyobb sikerrel vegyed ki a részedet a kihívásokból!^^

Hil (bíró)

Kedves Rejtélyes Alkotó!

Szituáció: őszintén… nem találtam benne a szituációt. Piros csapat: a dühből a megnyugvás felé. Értem én, mire akartál törekedni, és mi lett volna a cél, mégis a konfliktust bagatellnek éreztem, mert sokkal inkább volt a fiú belső vívódása, mintsem két ember, egy férfi és egy nő konfliktusa, az érzelmeket pedig nem hangsúlyoztad ki eléggé a nő részéről… és sajnos a befejezés is eléggé vérszegényre sikeredett.

2 pont.

Szereplők: nem éreztem őket egészen kidolgozottnak, de határozottan megmutatkoztak a megadott jellemvonások. Klára karakterét jól eltaláltad, bár hiányoltam belőle egy csepp… ízt. Picit sótlan volt, hiányoltam egy igazi vitát vele – bár ezt felróhatjuk akár Ákos meghunyászkodó viselkedésének is.

A fiú töketlen volt, aztán viszont a három év elteltével… számomra hihetetlen módon felcserélődtek a szerepek, ami em Ákosnak, mint nagymenőnek, sem Klárának, mint mimózának, nem állt jól. Valahogy elvette az élét a befejezésnek…

((Egy helyen megemlíted, hogy Ákos huszonegy: ezt azért nem értettem, mert a karakter egy „tinédzser” fiúról szól… aztán, hogy három évvel később még mindig csak huszonhárom… nem értettem.))

6 pont.

Cselekmény, háttér: ahogy látom, az előttem szólók már felemlegették, amit logikai bukfencben fel lehet – Tit elég alapos ilyen téren : )

Számomra a cselekménnyel az volt a problémám, hogy nem éreztem, hogy igazán íve lenne, kicsit összecsapott és elsietett volt… megesik az ilyen sajnos kihívásokon elég gyakran. :S Borzasztóan hiányoltam bármit, ami csak egy kicsit is tisztább és részletesebb lett volna a végén… valami vérbeli romantikát. És azt, hogy Klára ne lett volna olyan elveszett.

5 pont.

Szia!

1.A megadott szituáció beépítése: Ez megvolt szépen. :) Volt konfliktus, amit ugyan kissé függőben hagytál, de a megnyugvás megvolt. Talán a végső jeleneteket, onnantól hogy egy épületben vannak kicsit jobban kifejtettem volna a helyedben, de így sem volt rossz sem. Sőt! 10/9

2. A szereplők beépítése: Ha egy-egy vonás kicsit beleerőltetettre is sikerült,és valahogy nem tudtam meg sokat a nem-szeretem-a-focit dologról a kezeid alatt mégis szépen megszülettek a karakterek. Bár a kép kicsit bezavart. :) Na, de nem baj, mert megszerettem őket eléggé, és nekem nincs ellenemre az ilyen kapcsolat, nem zavar a korkülönbség. Sőt! Ismét, csak sőt. :) Nem mondom, hogy nekem nem volt helyes tanárom... aki mellesleg az egyik legjobb előadó. 10/10

3.A cselekmény és háttér megteremtése: Szépen megoldottad, ami egyedül hibázott nekem, az az hogy a vége mintha kicsit sürgetett lenne. Igazán nem kellett volna, de jó volt a keret. Nekem határozottan tetszett. 10/8

4. Stílus és helyesírás: Szépen írtál, fenntartottad a figyelmem, ami határozottan pozitív ismerve magamat, és az állandó jobbra balra kapkodásom. Nem láttam benne semmilyen idegesítő hibát sem, a kicsiket meg hajlamos vagyok nem észrevenni. 10/10

5. Összességében: Jó volt egynek. A maga nemében eredeti is volt. Na, jó legyen ennyi: 10/8

Sok szép pontot kívánok neked! Anne KritikaKlub