Kedves Rejtélyes Alkotó!

Sokan emlegetik a kritikájukban, hogy elsőnek lenni kihíváson nehéz… szerintem viszont épp ugyanannyi erőfeszítésbe kerül az első írónak és az utolsónak megalkotni egy egységes művet az adott határidőig. Lássuk, milyen kritériumoknak kellett megfelelni!

1. Szituácó: kék csapat, nyugalomból konfliktushelyzet… valóban megtörtént, hogy a szereplőink a csendes békesség és bénázás kellős közepén kisded perpatvarba keveredtek, de igazán nem találtam meg a konfliktus valódi gyökerét, sőt, igazi konfliktus helyett csupán gyerekes civódásuk szemtanúi lehettünk. Valóban nem éreztem azt, hogy megvalósult volna a szituációs helyzet, vagy csak nem sikerült úgy átadnod nekünk, olvasóknak, hogy abból igazán kiérezzük a feszültséget.

4 pont.

2. Szereplők: őszinte véleményem, hogy öngyilkos vállalkozás volt a részedről az, hogy éppen őket, éppen ezt a párost választottad. Kivételesen okos embereket írni nagyon nehéz. Ráadásul, mint te is írtad, kiskorú vagy; nem hiszem, hogy képes lennél hitelesen ábrázolni egy huszonöt-huszonhat éves párt. Ezt nem feddésképpen írom. Mielőtt nekiállsz a szereplőid megválasztásának, azt tartsd szem előtt, hogy miben van neked magadnak saját tapasztalatod: hiszen azt tudod hitelesen visszaadni. Így sajnos a szereplőid se nem illettek bele az általad választott sémába, se nem nyertek háromdimenziós, élő, lélegző karaktert, sokszínű jellemmel (persze, megeshet, hogy nem maradt más: tudom, milyen a kulcsokért küzdeni).

Fontos megjegyeznem: utolsó éves orvostanhallgatóknál nincs vizsgaidőszak, valamint bulizás közben semmi esetre sem beszélnek a stroboszkóp epilepsziás rohamot keltő hatásáról, sem semmi egészségüggyel kapcsolatosról. Számomra nem derült ki Lizzyről, hogy úgy istenigazából hinne a mindent elsöprő szerelemben, a civódást eredményező nevetgélése pedig éppen ellentétes a megadott kedves és megértő természettel. Ráadásul nem hiszem el, hogy egy meglehetősen népszerű lány annyira ne öltözködne divatosan, hogy az idejét se tudja, mikor volt utoljára vásárolni. Valamint: egy eminens diák véleményem szerint szép rendben tárolja a ruháit, és a legkevésbé sem lenne elragadtatva a barátnő viselkedésétől.

Ryan sokkal inkább tűnt egy befordult papucsnak, akit a haverjai megállás nélkül szívatnak, mint egy racionális gondolkodású, intelligens srácnak, aki bármire képes lenne a barátaiért. Persze a befordultsága lehet a kiemelkedő eszének betudható, mégis… kicsit erőltetettnek éreztem őket, egyikük sem volt természetes, önmagában élő figura: cselekvésre kényszerített bábok voltak, tapasztalat híján üresek.

3 pont.

3. Cselekmény, háttér: hiába készítettél elő eseménydús kalandot a szereplőidnek (túra), mégis ha azt kérdezed, mennyire tetszett az általad kitalált háttértörténet, be kell vallanom, hogy lépten nyomon olyan apróságokba ütköztem, amiktől az egész felépítmény sántított, sőt, dugába is dőlt megannyiszor. Én voltam a Great Lakesnél, így az általad festett kép nekem nagyon hihetetlen volt az amerikai környezettel kapcsolatban. Maga a történet indokolatlanul hosszú volt összevetve az események mennyiség