Január 26.
2012.01.25. 18:07, Piros csapat
Névtelenek a Pók hálójában
Cím: Névtelenek a Pók hálójában
Csapat: piros
Választott pár: barack
8) Kiemelkedően szép fiatal nő, aki ezt kihasználva meglehetősen csapodár. Viszont emellett tehetséges író, abból él, hogy különböző lapoknál publikálja cikkeit. Álma, hogy regényét a könyvesboltok polcán lássa, de eddig még nem járt sikerrel egyik kiadónál sem.
D) Középkorú, hivatalnok. Családapa, szép, egészséges gyerekekkel és feleséggel. Úgy érzi megcsömörlött az unalomtól, valami újdonságra, izgalomra vágyik. Nem nehéz kijönni vele, így viszonylag sok barátja van.
Műfaj: novella
Korhatár: 14
Jellemzők: romantikus
Figyelmeztetések: szexuális utalás, egyetlen csúnya szó
Ismertető: „Nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés.”
/Csitáry-Hock Tamás/
Ajánlás: Neked, mert habár a történetet csupán a fantázia szülte, a levélváltásunk inspirálóan hatott rám.
Tovább a történethez >>>
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Kedves Író!
1. A megadott szituáció beépítése: 5 pont
Őszintén, először azt hittem, hogy a kék csapatba írtál. Kétségtelenül megvalósult a konfliktus, de a végén. Még az is teljesen nyugodt állapotnak mondható a mű elején, mikor kinézett az ablakon, pedig a férfi akkor sétált ki az életéből.
2. A szereplők beépítése: 10 pont
Mint mindig, most sem olvastam el a karakterek leírását csak a történet elolvasása után, és ez alapján meggyőztél, hogy valóban megvalósultak a kritériumok.
3. A cselekmény és a háttér megteremtése: 8 pont
Ez már nehezebb dió. Maga az alapötlet, hogy összejönnek, viszonyt folytatnak, de névtelenek maradnak, a nő terhes lesz, nem találkoznak többet, aztán a végén kiderül, hogy a Nő megírja végre a regényt, amit ki is adnak… tetszett.
A névtelenség se jelentett problémát, sőt, a pókos dolog is jó ötlet volt, de az, ahogy találkoztak, nagyon zavart. Két napja győzködöm magam, hogy ez egy különleges fogás volt, de továbbra is erős túlzásnak tartom, hogy a tér két végéből stírölték egymást, mert egy láthatatlan, elszakíthatatlan szál összefűzte őket. Valahogy máshogy is besétálhattak volna a pók hálójába…
A zárás egyébként tetszett és találó volt. A férfi hátteréről szinte mindent megtudtunk, a nőéről már kicsit kevesebbet, de személy szerint nem is nagyon hiányoltam. Mindkettőjük indítéka érthető volt, a cselekedetük és a hozzáállásuk pedig hiteles.