Kedves Író!

1, Megadott szituáció: 10

Maximális.

2, Szereplők beépítése: 9

Elkápráztattál, köszönöm^^

3, Cselekmény és háttér: 9

Szeretem, ha van mersze az íróknak és neked volt! Nem hétköznapi történet, de megnyertél vele.

4, Stílus és helyesírás: 9

Minden sorát élveztem.

5, Összességében: 9

Zaklatni foglak a jövőben, készülj fel rá.

Egyedi, kiforrott történet volt.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Gin, Kritika Klubtag

Kedves szerző!

Összevetve az összes többi történettel a tiedet, íme a pontjaim:

1. 10 pont Szépen vezetted fel a konfliktust, és az előtte lévő nyugalom is elég hangsúlyos volt.

2. 8 pont Bíborka tökéletesen megfelelt minden kitételnek. Igazi manipulatív jellem volt, aki nem félt bárkit felhasználni, hogy elérje a célját. Bogdán már kissé ingadozott. Végül is nem nagyon volt róla szó, hogy ő mitől is „tipikus rendes pasi”, valamint, hogy kihasználják. Jó, nyílván Bíborka kihasználta, de azért ő is meglátta az értékeit, bármennyire is önző volt.

3. 9 pont Érdekes ötlet volt a régmúltba helyezni a sztorit. A történet a történetben is igazán különlegessé tette, de engem kicsit megkavart az eleje. Nem tudtam pontosan, hogy ki kicsoda, összezavarodtam olvasás közben. A történelmi szál is nagyon jó ötlet volt, bár bevallom, számomra egy kicsit tömény. Lehet, ha nem lettem volna ennyire fáradt, miközben olvasom, nem így gondolnám.

4. 9 pont Próbáltál régies stílusba írni, ami sikerült is. Olyan regéssé vált tőle a történeted, mintha tényleg így mesélték volna annak idején a tűz mellett.

5. 8 pont Nekem így túl nagy falat volt a történeted. Iszonyú jó dolgokat írtál bele, látszik, hogy van tehetséged, szépen is írsz, viszont teljesen frissnek kell lennie hozzád az embernek. De mindenesetre gratulálok, majd egyszer nekiesek frissebb elmével is :)

Szia!

1. Szituáció: Sikerült békéből konfliktust kialakítanod. Jó volt a folyamat, ahogy Bíborka a manipulációk ellenére elbukik, lelepleződik és kétségbeesésében a halálban látja a megoldást. 10 pont
2. Szereplők: Bíborka szerintem tökéletes lett. Népszerű, a férfiak a lépte nyomát is megcsókolnák. Manipulatív. Csak a saját érdekeit nézi, miszerint királylány akar lenni. Bogdán: a legtöbb kritériumnak ő is megfelelt. A szoros kapcsolat a barátokkal, a szerencsétlen párválasztás (hisz az első felesége átverte, Bíborka pedig csalta, csak a második felesége esetében nem volt ez igaz). Az autót persze nehéz volt összeegyeztetni ezzel a korral, ezért ló lett belőle. 9 pont
3. Cselekmény, háttér: Érdekes ötlet volt, hogy nem egy mostani korban játszódó történetet írtál. Tetszett a bevezető rész, amelyben István mesél a kisfiúnak. 9 pont
4. Stílus, helyesírás: Szépen írsz, jó volt olvasni. Abszolút lekötöttél. Hibát nem is nagyon találtam, csak egy-két elírást. 10 pont
5. Összességében: Egyértelműen látszik, hogy sokat dolgoztál vele. Gratulálok. 10 pont

Bandytha

Cselekmény, háttér: már a szituációnál kiemeltem, a cselekmény mennyire logikusan felépített időzített bomba volt – Bíborhoz köthetően és mesterien kivitelezve.

A rendkívüli történeti hűség – és az a meggyőzőképesség, amivel tálaltad – olyannyira lehengerelt, hogy még a nagyon kekec, nagyon szálazgató énemnek sem volt kedve hibák után kutatni. Minek is, ha ez így jó?

10 pont.

Stílus, helyesírás:

Találtam benne pár szóismétlést, mint ez pl.: „a vár ifjú ura” és egy sorral lejjebb: „dörmögte pelyhedző szakállába István, a vár ura”

Itt pedig egy kicsit oda kellett figyelnem, hogy rájöjjek, kiről is van szó a bekezdés végén: „István ugyan ismerte a történetet, de hol fedte az a gyermekmese a valóságot! Mit tudhatott az ifjú lovag azokról az időkről, mikor egy túl fiatal, és borzasztóan forrófejű király uralkodott az ország fölött, mit tudhatott az akkori nőkről, és egyáltalán a fehérnépekről!? Főleg a világszép Bíborról, a párja nincs leányról. Hiszen ő is alig emlékszik rá.” Ő – Bogdán, világos, és mégsem az, hiszen István, mint közbeékelt alany, ellopja a mondatrész értelmét… és zavarba ejti a nem elég figyelmes olvasót. Holott a stílusod olyan gördülékeny és könnyed, hogy az ember egyszerűen beleolvas, és beleolvad a történetbe. Egy-egy ilyen kis pontatlanság azonban hirtelen zavarba ejtő lehet és kizökkentheti az olvasót. Volt még egy jelen idős mondatod, amin megakadt a szemem: „… de más rosszat nem tudott rá mondani. Termetre daliás, mozgása szép, a tekintete pedig nyílt és valami melegség árad belőle. Ráadásul mindig olyan kedvesen szólt hozzá.”

„Bíbor ragyogása szürkére fakította első feleségei képét.” Első csak egy van… akkor is, ha a gyakorlatban használjuk így a szót. Csak „szőrszálhasogatok”, ne vedd a szívedre^^ Imádtam a stílusodat, annyira könnyed és… gáláns(?) volt. Bennem ezt az érzést keltette. Ha a kedvenc részemet kellene kiemelni – stílusilag –, akkor az határozottan ez lenne: „…Bíborka kibámult az ablakon. Pityergett az ég.” Olyan szép. Az összes időjárás megszemélyesítéssel együtt. Határozottan megolvasztgatja a romantikus jégkocka-szívemet. : )

9 pont.

Összesen: 10 pont.

Remélem, a jövőben is olvashatok tőled, mert remek a stílusod, van érzéked az íráshoz, és ritka, hogy valamit ilyen jól essen olvasni.

Köszönöm,

Hil (bíró)

Kedves Rejtélyes Alkotó!

Elsőre meglepett, hogy Árpád-kori történettel készültél, de meg kell mondanom, imádtam. A nagyon jó nem fejezi ki a véleményemet :D

Szituáció: kék, vagyis békéből a pokolba… mert szerintem ezt most pokolian jól intézted el. Nem akarom részletezni, mert nem is tudom, még mindig a varázsa alatt vagyok. Zseniális, rafkós, ügyes és finoman részletes is… valahol belül pedig hideg és mértani pontossággal kiszámított logikai játék. Tudsz írni.

10 pont.

Szereplők: hehe… Bíbor tökéletes volt, remek, hú. Elképedtem és imádtam, mivel a bábosokért alapvetően is rajongok, meg azért is, mert nehéz ilyen jól megfogni. és mesterien bántál vele. Bogdánnak nem volt „jól fizető állása, saját lakása és autója”… le is döbbentem volna, ha lett volna, az 1070es évekről lévén szó… de na. Gonosz leszek, mert következetesnek írattam ki magam, és igenis belekötök. :/ Egyébként pedig minden kritérium teljesült, a szerencsétlenségét három feleségen át követhettük, jóhiszeműségét láttuk, elég csak kiemelni a tündér-hasonlatot… hanem azt nem értem, hogy hogyan élhetett ilyen sokáig? Hiszen, mint írtad, Bíborka a harmadik felesége volt, középkorba érő férfiként is ábrázoltad – nekem így érzett – és elképzelni/felfogni nem tudok olyan harcedzett veteránt, aki jó fél évszázaddal mindezek után még hasznavehető ember egy várúr alatt… szóval találtam a tökéletesben is kifogásolnivalót. Lehet szentségelni.

8 pont.